Tóth Szabolcs gombaszakellenőr túravezetővel gyűjtöttünk össze a Mátrában is megtalálható olyan erdei gombafajokat, melyeket érdemes ismernetek. Nagyon figyeljetek oda, hogy milyen gombákat szedtek fel. A nem védett fajokból is csak legfeljebb napi 2 kg/fő gombát szabad gyűjteni. Amennyiben nem vagytok teljesen biztosak abban, hogy milyen fajokat gyűjtöttetek, akkor a mérgezések elkerülésének érdekében mindenképpen vizsgáltassátok be azokat képzett gombaszakértővel.
Tóth Szabolcs gombaszakellenőr +36202487774
Ehető erdei gombafajok
A szakirodalom azokat a fajokat minősíti ehetőnek, melyek nem tartalmaznak az ember számára mérgező hatóanyagokat, és ízük, étkezési értékük is alapvetően relevánssá teszi őket konyhai felhasználás céljára.
Nyári vargánya
Hazánk szinte legismertebb és egyik legízletesebb tinóru féle gombája. Jellegzetessége a vaskos, húsos tönk és kalap (fajonként eltérő színű és struktúrájú). Húsuk fehér és sem nyomásra sem vágásra nem színeződik. Termőideje májustól egészen akár decemberig is kitolódhat.
Nagy őzlábgomba
A nagy őzlábgomba a kalaposgombák rendjébe, és a csiperkefélék családjába tartozó faj. Ritkás erdők és erdőszélek lakója. Nagy termetű, feltűnő megjelenésű gomba. Csak a kalapja fogyasztható, mivel a tönk húsa kemény, rostos.
Óriáspöfeteg
Az óriáspöfeteg a csiperkefélék családjába tartozó ehető gombafaj. Akár 40 centiméteres átmérőjűre és több kilogramm súlyúra is megnőhet. Fiatalon külső felszíne fehér és finoman pelyhes, később megbarnul. A tápanyagokban gazdag réteken, legelőkön, kertekben, erdőszéleken fordul elő leggyakrabban.
Kékhátú galambgomba
A kékhátú galambgomba, nevével ellentétben kalapja gyakran nem kék, hanem inkább ibolyás vagy zöldes színű. Jellemző rá a fehér tönk, fehér lemez, húsa pattanva törik. Kalapszínében megtalálható a lila és zöldes színárnyalat, húsa vastag és merev, lemezei pedig – a legtöbb galambgombával ellentétben – nem töredezők.
Ízletes rizike
Közepes termetű, rendszerint erdeifenyők körül, ősszel tenyésző gomba. Kalapja kezdetben begöngyölt szélű, közepe bemélyedő, majd szétterül. Színében egyaránt megtalálható a zöld és a narancssárga. Jellemző átmérője 4–12 cm.
Lemezei sűrűn állók, élénk narancsvörös színűek, törékenyek, nyomásra megzöldülnek. Tönkje rövid zömök, színe a kalapéval megegyező.
Húsa szintén narancssárga, megtörve tejnedvet enged, amely a levegővel érintkezve megzöldül.
Ízletes kucsmagomba
Süvege tojásdad, a lép sejtjeihez hasonlóan barázdált, színe fehéres-szürkésbarna. Felszíne nem különül el élesen a tönktől. A süveg és a tönk is belül üreges. Magassága elérheti a 20 cm-t is. Finom, fűszeres illatú gomba.
Erdőkben, erdőszéleken, füves területeken, de kertekben is nő. Jellemzően tavasszal terem, amikor kevés más gombafaj szedhető.
Májusi pereszke
A májusi pereszke kalapja 4-15 cm széles, fiatalon félgömb alakú, idősen laposan kiterül. Tönkje 3-10 cm magas és 1-3 cm vastag, hengeres, gyakran görbült. Színe a kalapéhoz hasonlít vagy világosabb, tövénél olykor barnuló.
Húsa igen vastag és rugalmas, színe fehér vagy csak kissé halványsárgás, sérülésre nem változik. Kellemesen fűszeres-lisztes illatú, néha gyümölcsre is emlékeztet. Íze lisztszerű.
Lila pereszke
Kalapja fiatalon kékeslila és domború, az idősebb gombáé egy kissé ellapul és a színe barnás-lila lesz. A kalap átmérője akár 8–15 cm is lehet. A tönkkel alig érintkező, a tönk felé felkanyarodó lemezei is lilák, majd megsárgulnak és könnyen leválaszthatók a kalapról. Vaskos, szálasan lila, kemény tönkje, belül is lilás, később sárgásbarna. A tönk alja alul gyakran molyhos-nemezes a gombára tapadó, néha szintén lilás micéliumfonalaktól. Illata erős, fűszeres, jellegzetes „pereszkeillat”.
Mezei szegfűgomba
Mezőkön, mohás aljzatú füves helyeken, általában nagy csoportban terem. Jellegzetesen fűszerillatú gomba. Kalapja fiatalon domború, majd lapossá válik. Színe világosbarna, vagy rozsdabarna, idősebb korban tejeskávé vagy bőrszínű. Jellemző átmérője 2–4 cm.
Tönkje karcsú, vékony, szívós, a kalaptól nehezen elszakítható. Színe a kalapéval általában megegyező, alsó része azonban lehet sötétbarna is. Jellemző magassága 4–8 cm.
Ízletes csiperke
Kalapjának átmérője 3-15 cm. Kezdetben félgömb formájú, majd domborúvá, idősebb korban pedig lapossá válik. Színe szürkésfehér vagy krémszínű, felülete sima. Nyomásra, sérülésre sárgán foltosodik. A kalap húsa vastag, kemény, fehér színű. Elvágva kissé vörösödik. Íze és illata kellemes „csiperkés”.
Késői laskagomba
Kalapja 5–15 cm átmérőjű, fiatalon viaszos bevonatú, kékesszürke színű, ami később hússzínűre, vagy barnára változik. Rövid, oldaltálló tönkje fehér, néha barnás, amellyel az élő, vagy elhalt lombhullató fákhoz kapcsolódik. Egyedei csoportosan, egymás fölött, csomókban, jellegzetes kagyló alakban jelennek meg.
Mérgező erdei gombafajok
A fajok egy része városi környezetben, parkokban vagy akár a saját kertünkben is nőhet. Mivel sok ehető gomba hasonlíthat mérgező fajokra, így fennáll az összetévesztés veszélye, ezért ha nem tudod teljes bizonyossággal megállapítani a fajt (a legtöbb súlyos, akár halálos kimenetelű mérgezést a gyilkos galóca okozza), akkor érdemes fogyasztás előtt a gombákat bevizsgáltatni.
Tóth Szabolcs gombaszakellenőr +36202487774
Gyilkos galóca
Mérgező gomba!
A gyilkos galóca számtalan olyan ehető gombafajra hasonlít. Hatóanyagai miatt valamennyi ismert mérgező gombafaj között is a legveszélyesebbnek számít. Ellenszere egyelőre nem ismert.
Alakja eleinte tojásdad, félgömb alakú, széle fiatalon kissé begöngyölt. Kifejlődve ellaposodik, teljesen sík is lehet (4‑15 cm átmérőjű). Kalapja leggyakrabban zöldes árnyalatú, míg lemezein és a tönkjén a fehér szín dominál. Igen lágy bocskora gyakran a talajba mélyed, a tönk felső részén lévő gallér hártyaszerűen lelóg, fehéres színű, akár 3 cm széles is lehet.
Légyölő galóca
Mérgező gomba!
Kalapja 5-20 cm átmérőjű, eleinte félgömb alakú, domború, majd ellaposodik. Élénkpiros, narancssárga, narancspiros, tapadós felületű, könnyen leváló, fehér pettyekkel díszített, széle fiatalon sima, idővel kissé bordázott lesz.
Tönkje 7-25 cm hosszú, 1-3 cm vastag, hengeres, fehér vagy kissé sárgás. Hasonló színű nagy cafrangos, lelógó gallérja van, bocskora nincs, a gumós tönk tövét rücskös övek díszítik.
Augusztustól novemberig, erősen savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben növő faj.
Párducgalóca
Mérgező gomba!
Kalapja 5-10 cm átmérőjű, félgömb alakú, majd ellaposodik. Halványszürkés, sötétbarna, felületén könnyen leváló fehér pettyek vannak, széle bordázott.
Tönkje 6-15 cm hosszú, 0,5-2 cm vastag, hengeres, fehér, felülete finoman pelyhes, szálas, gyengén fejlett, lelógó, fehér gallérja van, bocskora nincs.
Júniustól novemberig, többnyiere savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben növő faj.
Mezei tölcsérgomba
Mérgező gomba!
Kalapja 1-7 cm átmérőjű, fiatalon domború, majd kiterül és benyomottá válik, széle gyakran hullámos, kajla, fehéres, idővel szürkéssé vagy sárgássá válhat, felülete selymesen fénylő.
Tönkje 1-8 cm hosszú, 0,2 – 0,5 cm vastag, gyakran görbült, lefelé elvékonyodó, tömör, fehér színű.
Májustól novemberig, füves helyen növő faj.
Mérges pókhálósgomba
Mérgező gomba!
Kalapja 3-8 cm széles, narancsos-rókaszínű, narancsbarnás vagy sötét vörösbarna, felülete finoman szálas, nemezes, szinte bársonyos, közepe gyakran tompán púpos.
Tönkje hengeres, alul elvékonyodó, sárgás, rozsdasárgás, felülete sima vagy gyengén szálas, véluma sárgás, múlékony, csak nagyon fiatalon látható.
Júliustól októberig, lomberdőben, főleg tölgy alatt nő, savanyú talajokon, melegkedvelő gombafaj.
Redős papsapkagomba
Mérgező gomba!
Kalapja 3-8 (12) cm széles, kerekded, tompán csúcsos, felülete tekervényes, ráncos, színe világos vagy sötét vörösesbarna, a tönkkel többé-kevésbé összenő.
Tönkje fehéres, fakó bőrszínű, felülete barázdált, gödörkés, fiatalon tömör, később szabálytalanul üreges.
Márciustól májusig, savanyú talajú kéttűs fenyőerdőben, talajon vagy korhadó faanyag közelében növő faj.
Nagy döggomba
Mérgező gomba!
Kalapja 5-20 cm átmérőjű, fiatalon domború, majd ellaposodik, gyakran tompán púpos, széle fiatalon begöngyölt, később hullámos lesz. Fehéres, krémszínű, okkeres bőrszínű, barnásszürke, selymes fényű, finoman benőtten szálas, bőre lehúzható.
Tönkje 6-15 cm hosszú, 1-4 cm vastag, hengeres vagy bunkó alakú, fehéres, selymes fényű, benőtten, hosszan szálas, csúcsán pelyhes felületű.
Júniustól októberig, lomberdőben növő faj, mérgező, gyomor- és bélbántalmakat okoz.
Kerti susulyka
Mérgező gomba!
Kalapja 2-8 cm átmérőjű, kúpos, majd kiterül, teteje púpos marad, széle sugárirányban behasadozik, felhajlik, szalmasárga, okkerbarna, barnás, felülete erősen, sugarasan selymes-szálas.
Tönkje 2-8 cm hosszú, 0,4-1,2 cm vastag, hengeres, fehéres, okkeres, idősebb korban barnás színű, felszíne finoman pelyhes-korpás.
Júniustól októberig, lomb és vegyes erdőkben, parkokban, erdei utak mentén növő faj.
Az elfogyasztás után 15-30 perc múlva hányás, hasmenés, erős nyálfolyás és izzadás, látászavar jelentkezik. Méreganyaga a muszkarin. A beteg atropinnal gyógyítható.
Kerti őzlábgomba
Mérgező gomba!
Kalapja 3-9 (-15) cm átmérőjű, széle pelyhes, eleinte félgömb alakú, majd domború. Alapszíne piszkos szürkésbarna; pikkelyei kissé rojtosak, tollasak, a háttérhez hasonló színűek; puha, gyapjas, szürkésbarna, ritkás pikkelykészletként zónásan fedik a bordázott, világos- vagy középbarna alapot. A kalap közepe csokoládébarna.
Tönkje 6-20 (-25) cm hosszú, 1-5 (-6) cm átmérőjű, fiatalon vastag, később karcsú, szívós, hosszanti rostos, üreges, bázisán többnyire erős, fehér micéliummal fedett gumóval. A tönkbázis fiatalon széles tányérformát ölthet, amely a gomba növekedésével fokozatosan lebomlik. A tönk színe fehérestől világos barnáig; kígyóbőr mintázata nincs. Gallérja kettős, a tönkön mozgatható.
Húsa puha, fehér, sérülésre azonnal vöröses lesz, amely később boros barnára változik. Vasszulfát (FeSO4) hatására a hús világoszöld színűvé válik. Illata kellemesen gombás, íze mogyorós.
Világító tölcsérgomba
Mérgező gomba!
Kalapja 5-10 cm, domborúból tölcséresedő, sokszor féloldalas, széle kezdetben begöngyölt, felszíne bőrszerű, sima, színe vörösbarna, vöröses narancsbarna vagy rozsdabarna.
Tönkje rövid, görbe, féloldalas, lefelé keskenyedő, csoportos, kalapszínű.
Júniustól novemberig, lomberdőben, fatuskók tövében vagy azok körül növő faj.
Sok ehető erdei gomba hasonlíthat mérgező fajokra, ezért ha nem tudod teljes bizonyossággal megállapítani a fajt, az összetévesztés veszélyének elkerülése érdekében érdemes fogyasztás előtt a gombákat bevizsgáltatni. Ilyen esetekben is keressétek bizalommal Tóth Szabolcs gombaszakellenőrt +36202487774
